Tax the Rich 〉 Cikkek és média 〉 Tax the Rich – Európai Polgári Kezdeményezés
Tax the Rich – Európai Polgári Kezdeményezés
Adózzanak többet a milliárdosok
Az Európai Unió több mint egy évtizede egyre több válsággal néz szembe, legyen az gazdasági, társadalmi, egészségügyi, geopolitikai vagy környezeti. Ezek a válságok a nemzeti kormányok és az Európai Unió által végrehajtott gazdasági, költségvetési és szociális politikák kudarcát mutatják, amelyek aláásták az egészségügyi rendszereket, a közszolgáltatásokat, a környezetvédelmet, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet. Hivatalosan az Unió célja az emberek jólétének előmozdítása, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, valamint a társadalmi igazságosság és a szociális védelem biztosítása (az EUSZ 3. cikke), és intézményei elkötelezettek a nagyobb méltányosság biztosítása mellett, különösen az adózás terén. A valóságban azonban az egyenlőtlenségek folyamatosan nőttek, és mára a világ népességének leggazdagabb 1%-a a globális vagyon majdnem felét birtokolja, és ugyanez az 1% több CO2-t bocsát ki, mint a bolygó legszegényebb fele.
Ahhoz, hogy ez ne így folytatódjon, hogy igazságosabb, demokratikusabb világot, elviselhetőbb éghajlatváltozást teremtsünk, sürgősen át kell alakítani az Európai Uniót. A közelmúltban az éghajlati válságra, a Covid-járványra és az ukrajnai háborúra adott válaszként több európai kezdeményezés is elkezdte ebbe az irányba terelni az Unió politikáit (Green Deal, RRF, SURE…). A jelen kezdeményezés az ökológiai és társadalmi átmenet ezen politikáinak állandósítását javasolja, az Európai Bizottság kezdeményezésére a nagy vagyonra kivetett adó bevezetésével.
Számos tanulmány, köztük a Laboratoire sur les inégalités mondiales által nemrégiben készített tanulmány is kimutatta, hogy egy ilyen adó felgyorsítaná az éghajlatváltozás és az egyenlőtlenségek elleni küzdelmet. Az Európai Unió saját forrásaihoz hozzájárulva ez az adó olyan bevételeket termelne, amelyek lehetővé tennék az Unió és a tagállamok által folytatott ökológiai és szociális átállási politikák társfinanszírozását, figyelembe véve azok objektív helyzetét.
A nagy vagyonokra kivetett európai adó bevezetése a civil társadalom, a tudósok és a választott képviselők számos ilyen irányú felhívásának is eleget tenne. Nemrégiben több mint száz európai parlamenti képviselő – számos közgazdász támogatásával – felszólította az EU-t, hogy vezessen be progresszív adót a rendkívül nagy vagyonra. Az Unióban működő multinacionális csoportok számára globális minimum adómérték biztosításáról szóló, hamarosan megjelenő irányelv már megmutatta, hogy az EU képes nagyobb adóügyi igazságosságról megállapodni.
Az Európa jövőjéről szóló konferencia általánosabban szólva hangsúlyozta az adópolitika harmonizálásának szükségességét, és annak a környezeti válság elleni küzdelem eszközeként való felhasználását.
Az európai vagyonadó bevezetéséhez három jogalkotási intézkedésre lenne szükség:
Először is, felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy az EUMSZ 115. cikke alapján dolgozzon ki irányelvjavaslatot a szupervagyonra kivetett európai adó bevezetéséről. Ez a cikk lehetővé teszi a Tanács számára, hogy egyhangúlag eljárva irányelveket fogadjon el a nemzeti jogszabályok közelítésére, különösen a közvetlen adózás területén, amennyiben azok közvetlen hatással vannak a belső piac létrehozására vagy működésére. A szupergazdagok megadóztatásában mutatkozó nemzeti különbségek valószínűleg fokozottabb adóversenyt idéznek elő az Unión belül, és torzulásokat okoznak a belső piacon. Ezért van szükség közös szakpolitikai megközelítésekre és összehangolt fellépésre a belső piacon belül, hogy maximalizálni lehessen a többletvagyon megadóztatásának pozitív hatását.
Másodszor, felkérjük az Európai Bizottságot, hogy az EUMSZ 311. cikkének (3) bekezdése alapján tegyen javaslatot az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2020. december 14-i 2020/2053 tanácsi határozat módosítására. A módosítás célja az lesz, hogy az európai vagyonadó hozzájárulhasson az Európai Unió saját forrásainak rendszeréhez. Ez a módosítás az európai intézmények által 2020 óta kifejezett azon kívánságnak is megfelelne, hogy új saját forrásokkal egészítsék ki a rendszert, különösen a Bizottság által az európai rugalmassági és helyreállítási eszköz (RRF) finanszírozására tett pénzügyi kötelezettségvállalások visszafizetése céljából.
Végül pedig a többletvagyonadóból származó új saját forrást a méltányos környezeti és társadalmi átmenetre, valamint az Unió és a tagállamok erre irányuló politikáinak finanszírozására kell fordítani. Ezért felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő rendelettervezeteket a Rugalmassági Alap (RRF), a Greendealhez és a kohéziós politikához kapcsolódó alapok megerősítésére. Különösen a 2021/1056 és a 2021/241 rendeletek módosításáról lesz szó. Ezek az alapok a kohéziós politikán alapulnak (az EUMSZ 175. cikkének (3) bekezdése). Potenciálisan más jogalapok is felhasználhatók erre a célra, például a környezetvédelemre (EUMSZ 192. cikk (1) bekezdés) vagy a foglalkoztatás- és szociálpolitikára (EUMSZ 149. és 153. cikk) és a fejlesztési együttműködésre (EUMSZ 209. cikk) vonatkozó rendelkezések.
